A cselekvési terv fő iránya nem változik: a hosszú távú cél a demográfiai helyzet javítása egészségfejlesztéssel, a településről történő elvándorlás megállítása, a lakosság minél szélesebb körének mozgósítása, a település összetartó erejének növelése. Amennyiben a vándorlási egyenleget sikerül tartósan pozitív irányba lendíteni, elérhető a demográfiai egyensúly. Ezzel Győrsövényház egy nyugodt, modern falusi élet pályájára léphet. A program rövid távú célja megteremteni annak feltételeit, hogy a lakosság mind nagyobb hányada válassza az egészséges életmódot; másrészt elérni, hogy a programok a célcsoport minél nagyobb hányadát mozgósítsák. A programok megvalósításával elérhető, hogy a lakosság mind nagyobb része válassza az egészséges életmódot (a táplálkozás és a rendszeres testmozgás terén), javuljon a résztvevők egészségi-fizikai állapota, a falu belső és külső kommunikációja, egészségesebbé váljon a lakosságot körülvevő környezet.

Egy alig több mint 800 lakosú település esetében nem meglepetés, ha a cselekvési terv valamilyen módon a község egészét érinti, a program fő célcsoportjának továbbra is az óvodás, az általános iskolás, a középiskolás és 45 év alatti korosztályt tekintjük. Ezek azok a korcsoportok, amelyek életmódja, életminősége, egészsége leginkább meghatározza Győrsövényház jövőjét. A 127 0–18 éves gondozott több mint egyötöde egészségügyi és/vagy szociális szempontból veszélyeztetettnek számít, ezért kevésbé valószínű, hogy otthon megkapja mindazt a környezeti nevelést és egészségfejlesztést, amire szüksége lenne. A 18–45 éves korosztály tagjainak száma 2004 végén 242 volt, 134 férfi és 105 nő, a szülőképes korú (20–35 éves) nők száma jelenleg 82. A korcsoportban alacsony a munkanélküliségi ráta, és – a népszámlálási adatok szerint – a korábbinál több az érettségivel, diplomával rendelkező fiatal.

A cselekvési terv megvalósításában ennek megfelelően leginkább a következő eszközökkel élünk: az önkormányzat, a civil szervezetek és az intézmények révén „mozgósítjuk”, aktivizáljuk a lakosságot (beleértve a felnőtteket és a gyerekeket is), bevonjuk a helyi egészségügyi, környezetvédelmi, valamint a médiában dolgozó szakembereket, minél nagyobb mértékben igénybe vesszük a helyi erőforrásokat (a társadalmi munkán túl ide tartozik a helyben meglévő eszközök felhasználása is), a programokról, akciókról a lokális és a regionális csatornák bevonásával, kiépítésével tájékoztatjuk az egész falut (helyi újság és internet, megyei újság, regionális televízió).