ELADÓ ÉPÍTÉSI TELKEK
Oldaltérkép
Hírek
Hírarchívum
Képgaléria
Falu
Eseménynaptár
Anyakönyvi hírek
Önkormányzat
Dokumentumtár (jegyzőkönyvek, rendeletek stb.)
Csatorna-hozzájárulás befizetési időpontjai
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházközség
Cégek
Kereskedelmi egységek
Helytörténet
Statisztikai adatok
Közbeszerzések
Szennyvízberuházás
Rendezési terv
Folyamatban lévő rendezésiterv-módosítások
Választási információk
Rajz- és fotópályázat 2017
Győrsövényház rövid története

Győrsövényház keletkezését egy helyi monda a következőképpen magyarázza. A Lébény felőli  faluvégen valamikor régen megtelepedett egy halászember. A vízparthoz közel cölöpöket vert le, azok közét vesszővel körülfonta, majd betapasztotta sárral. Mikor a víz megáradt, kimosta a sövénypalánk közeiből az agyagot és a halász előröl kezdhette a műveletet. A javítgatásba mégsem fáradt bele, hiszen úgy őrizte meg a szájhagyomány, hogy ez volt a község első lakóépülete, ahonnan a falu a nevét is kapta.

 

A történelmi dokumentumok persze másként vallanak. Győrsövényház első ízben 1396-ban szerepel egy oklevélben, „villa Suuenzad” alakban. Neve a XIV. század végéig Sövényszád volt, amely feltehetőleg egy Sövény nevű folyó torkolatára utal. A későbbi századokban többek között a Török, a Pázmány, valamint a Jagosich családok birtokolták, majd az 1600-as évek utolsó harmadában a győri jezsuiták tulajdonába került. A falu lakossága az 1600-as években még teljesen magyar volt. A települést 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején császári csapatok égették fel. Az 1715-ös összeírás az új falvak között említi Sövényházt is. A faluba bajorországi svábok települtek be. II. József uralkodása alatt, az 1780-as években már 708 lakosa volt. A község XVIII–XIX. századi birtokosai is német származásúak voltak. Az addigi birtokos jezsuita rend feloszlatása után a Neuhold család szerezte meg a földek nagy részét az 1770-es években. Eladósodásuk után a birtok egyik fele 1840-ben a Purgly családhoz, méásik fele 1843-ban Ris Antalhoz, Balogh Kornélhoz és Balogh Kálmánhoz került. Utóbbi birtokrész utóbb Ris Antal lányáé, Ris Auréliáé lett, aki Klucky József bécsi orvostudor, Bécs díszpolgára felesége lett. Az ő lányuk volt Klucky Aranka, akit Fricke György vett feleségül az 1860-as években. Így lett a Fricke család 1945-ig a falu legnagyobb birtokosa.

 

A XX. század első felére alakult ki, és még ma is használt a „felsőfalu”, „alsófalu” fogalompár: míg az előbbit módosabb parasztcsaládok, utóbbit napszámosok és cselédek lakták. A természetes vagyoni differenciálódás az 1930-as évektől egyre erősödő politikai, etnikai ellentétté durvult. A sváb–magyar két évszázados békés együttélés hagyományai bomlásnak indultak. A község lakossága az 1929-es adatok szerint kétharmad részt német, egyharmad részt magyar volt. A második világháború előtti és alatti zűrzavaros esztendők megbolygatták az addigi rendet. 1939-től a németajkú lakosság követelésére német nyelvű oktatás volt a faluban, majd 1941-től 1945-ig külön magyar és vegyes iskolában folyt a tanítás. A tragédia a nagy világégést követően, 1946-ban lett teljes: a község sváb lakóinak több mint felét, mintegy félezer embert kitelepítettek, bár döntő többségüknek a korábbi borzalmakhoz semmi köze sem volt. Házaikba közeli és távoli településekről költöztek magyarok.

 

A Rákosi-rendszerben rövid életű termelőszövetkezet jött létre, az 1959-es második alapítás már tartósabbnak bizonyult. A Kádár-érában Győrsövényház a két szomszédos falu, Bezi és Fehértó tanácsi székhelye lett. A község – csakúgy, mint 1907 és 1947 között – az önálló önkormányzatok megalakulásakor, 1990-ben a három faluból álló körjegyzőség központja lett, egészen 2003 végéig. Akkortól Kónnyal alkotott körjegyzőséget, de már nem volt székhelytelepülés. Győrsövényház 2013. január 1. óta az enesei közös önkormányzati hivatalhoz tartozik, Bezivel és Fehértóval együtt.